Hogyan cselezzük ki magunkat? – Takarékoskodási tippek

Összegyűjtöttünk egy csokorra való ötletet, amivel még a legköltekezőbbek is félre tudnak tenni nagyobb kiadásokra.

Alaptipp, mindenekelőtt: minden pénzügyi és adósságkezelő tanácsadó javasolja, hogy vezessünk háztartási naplót a kiadásainkról. Legegyszerűbb, ha egy kis notesz mindig ott lapul nálunk, és minden vásárlásnál feljegyezzük, mit vettünk, és mennyiért.

Hónap végén így látni fogjuk, milyen típusú kiadásra mennyi ment el, és némi idő elteltével az is egyértelmű, hogy mi az, amit megspórolhattunk volna. Például kiderülhet, hogy irreálisan sokat költünk az ebédre, mert túl drága a munkahelyünkhöz legközelebbi étterem; vagy hogy gyakran veszünk önmagunk vígasztalására csip-csup dolgokat, amik együttesen hatalmas összeget tesznek ki. Szakemberrel vagy csak a saját józan eszünkre támaszkodva megoldást is kovácsolhatunk ezekre a problémákra, és lefaraghatjuk a költségeinket.

Ne tartsunk magunknál pénzt

A csábító költekezések elkerülésére: sose legyen nálunk a napi legszükségesebbnél nagyobb összeg készpénzben, és próbáljuk meg megbeszélni magunkkal, hogy a bankkártyánkhoz nem nyúlunk, csak vészhelyzetben.

Nem működik a csel, és vészhelyzetnek látunk minden 20%-os árleszállítást, ahol azonnal cselekednünk kell? “Haladóknak” remek ötlet, hogy legyen több kártyájuk, és nyissanak egy számlát külön arra a célra, hogy oda utalják át a megtakarítandó összeget. Itt gyarapodhat a megtakarítás, miközben mi a másik kártyánkkal a maradék pénzünkből élünk minden hónapban.

Hogy ez a rendszer még biztonságosabb legyen, és ne költsük el a keresetünket, bevételünket elmismásolva a megtakarítási számlánkra való utalást, válasszunk csoportos beszedési megbízatást, és automatikus utalást. A megtakarítási célra nyitott számla szolgáltatója így automatikus leemeli a beállított összeget, a beavatkozásunk nélkül. Persze kiüríthetjük így is a számlánkat mondjuk hó elején, fizetés után, de nehezebb dolgunk lesz, és nem kell egész hónapban ellenállnunk a csábításnak.

Az sem garantált, hogy nem fogunk valamilyen ürüggyel hozzányúlni a megtakarítási számla kártyájához. Azonban bízhatunk abban a pszichológiai tételben, hogy amibe energiát fektettünk, és erőfeszítéseket tettünk egy irányba, azt nehezebben csináljuk vissza, mintha semmit nem tettünk volna.

Választhatunk megtakarítási számlát is, ahová szorgalmasan betesszük a pénzünket, és még kamatozik is.

Pláza helyett sarki kisbolt

Ha tehetetlenek vagyunk az értelmetlen shoppingolás késztetésével szemben, akkor próbáljuk kitalálni, milyen hasznos tevékenységgel köthetnénk le magunkat  a pótcselekvés helyett.

telegraph.co.uk

(forrás: telegraph.co.uk)

Nem rossz ötlet emellett – ahogy sokan teszik – egyszerűen kerülni a plázákat, és azokat a bevásárlóközpontokat, ahol nagyon sokféle terméket lehet kapni: hatszáz dolog végignézése után igen könnyen nyúlunk a hatszázegyedik után. Rengeteg pszichológiai csellel élnek a kereskedők, elég csak arra gondolni, milyen olcsónak látszik egy relatíve drága termék is, ha nagyon drága árukkal veszik körbe; vagy mennyivel drágábban lehet eladni dolgokat exkluzív környezetben, mint mondjuk a Nyugati téri aluljáróban, és még sorolhatnánk. Puritánabb helyeken, kevésbé vonzó termékkínálatból válasszunk, és nem apasztjuk le a pénztárcánkat. 

Erre teszünk félre a legtöbben

Biztonsági játékosok a magyar családok: a takarékoskodás fő célja a váratlan kiadások megoldása.

Jelenleg körülbelül három millió magyarnak van megtakarítása, derül ki az OTP elemzéséből. Sokan spórolnak ingatlanra vagy a tanulásra, de az utóbbi években egyre fontosabb helyet foglal el a megtakarítási célok között a váratlan helyzetekre való felkészülés – például elromlott háztartási gépek kicserélése, ingatlannal kapcsolatos rendkívüli kiadások – 34 % erre hajlandó félrerakni a pénzt.

teardown4(kép: articles.wingwire.com)

A második legfontosabb cél – csak 2 %-al lemaradva –  a tanulás. Ruházkodásra, tartós fogyasztási cikkre gyűjt még az emberek több mint harmada, ami egyértelművé teszi, hogy a legalapvetőbb szükségletekre koncentrál most honfitársaink többsége. 30% takarékoskodik ingatlan vásárlási céllal, és még ennél is kevesebben tesznek félre nyaralásra. A megkérdezettek 20%-a támogatja tartalékaiból valamelyik rokonát, 20% pedig orvosi kezelésre szánja a félrerakott pénzt.

A hobbi, szórakozás sokkal kevesebbeket mozgat meg, ha tartalék képzésről van szó (13%), és a vállalkozási kedv sem kirobbanó: mindössze 4 % tartalékol errea célra pénzt. A megtakarítást persze lehet profi módon is csinálni, érdemes élni a bankok ajánlataival, és kamatoztatni a félretett pénzt.