A szuperállampapír elszívta az ingatlan befektetőket

A budapesti használt lakások piacán érezhető, hogy a nyár eleje óta visszaesett a kereslet, mivel az állampapír bevezetése más irányba terelte azoknak a figyelmét, akik eddig csak az ingatlanban láttak lehetőséget.

Az ingatlan.com adatai szerint megtorpanni látszanak az évek óta felfelé vágtató négyzetméterárak. Az elmúlt négy évben az idei nyár volt a leglanyhább ingatlan forgalmazás szempontjából – ami továbbra is megállíthatatlanul pörög, az az ingatlan felújítás és építés

kevesebbeket érint az ingatlan kereskedés

Nemcsak a kereslet esik, a folyamat annyira erőteljes, hogy az érdeklődés lanyhulása nyomán már a kínálat is visszaesett.

Az olcsóbb lakások iránti kereslet egyértelműen csökkent, méghozzá az alábbi módon:

a 20 és 30 millió forint közötti áron kínált lakások iránti kereslet csaknem 50 százalékkal

a 30-40 millió forintos lakások esetében 17 százalékkal

a 40-50 millió forintos lakások esetében 10 százalékkal 

És mint fentebb említettük, a 20-30 milliós ingatlanoknál a kínálat is visszaesett mintegy 25 százalékkal

Ám nem mindenhol állt le a fejlődés. A legdrágább lakásokat még mindig viszik, mint a cukrot. A 80-90 millió forintos ingatlanok esetében 16 százalékkal bővült a forgalom. Bár az érdeklődők száma csökkent, 50-70 milliós érték felett a kereslet mégis nőtt, vagyis aki jön, az vásárol. Egyébként Budán a legjellemzőbbek ezek a szuperdrága ingatlanok: minden negyedik ilyen lakásért 70 millió forintnál többet adtak idén.

A legértékesebb budapesti tételeket tehát nagyra értékelik a vevők, és bíznak benne, hogy sokat hoznak majd a konyhára, míg a kevésbé drágák helyett inkább az állampapír a nyerő.

Hogy hová jutott el mostanra a fővárosi ingatlanpiac? A bőven félmillió feletti négyzetméterár ‘alap’, míg nem ritkaság a divatosabb környékeken az egymilliós ár sem. Budán az eladások negyede esik ez utóbbi szegmensbe, Pesten sokkal olcsóbbak a lakások, itt 14 százalékra jellemző, hogy egymilliót kell adni egy négyzetméterért.

Betörésbiztos ingatlant venne?

Nemrég nyilvánosságra hozták az ingatlanpiaccal összepárosított bűnözés-térképet, így – ha a mostani, még kedvező lakáshitelekkel vagy LTP-vel – tervez vásárlást, utánanézhet, mekkora a bűnözési ráta a megtekintett ingatlanok környékén.

Magas áron sem veszünk sérthetetlen ingatlant

Az OTP Ingatlancsoport fejlesztésében készült térképen nemcsak a környék veszélyessége van feltüntetve, hanem az egyes körzetek 2017-es lakás árai is. (Amelyek ma már talán nem annyira relevánsak, hiszen egy év távlatában is sokat változtak az árak.)

A térképről kiderülhet, korrelálnak-e az árak a veszélyességi szinttel, azaz a ‘súlyosabb’ környékek olcsóbbak-e?

Érdekes módon az derült ki, 2017-ben a legtöbb bűncselekmény a XIII. kerületben történt. Ami elég meglepő, hiszen – főleg belsőbb részei – nem tűnnek Harlemnek. Ám a XIII. kerület kiterjedt mérete (13,4 négyzetkilométer) miatt is győzhetett.

Ugyanekkor ez a kerület kimondottan drágának számít, félmillió forintot megközelítő átlagos négyzetméter árral. Mielőtt elgondolkodnánk, milyen veszélynek tesszük ki magunkat sok pénzért, megjegyzendő: a Pozsonyi út-Szent István park ár tekintetében országos rekordokat döntő környéke erősen megemeli az egész kerület átlagos ingatlan árát.

Rózsadombon jól jön a hengerzár

A második legnagyobb bűnözési ráta Miskolcot jellemzi. Az egykori iparvárosban jóval szerényebbek az árak, 2017-ben 135 ezer forint volt a lakások egy négyzetmétere. Csaknem négyszer akkora ingatlant lehet itt ugyanannyi pénzből venni, mint az első helyezett Újlipótváros-Angyalföld körzetében.

Veszélyes környék Erzsébetváros, főleg testi sértések terén toplistás, itt a lakásárak erős emelkedésnek indultak – ám aki a bulinegyedben vásárol, inkább befektet és magánhotelt nyit, mint ideköltözik.

Ha lakásvétel, a betörések száma lehet a legérdekesebb. Ezen a téren a II. kerületben volt a legtöbb eset 2017-ben – ahol 571 ezer forint egy négyzetméter -, ezt követte Újbuda, Zugló, és Kecskemét. A II. kerületbe járnak a legtöbben autót is lopni, ám a vevőket ez nem riasztja el, az ingatlanpiac ebben a budai kerületben megingathatatlanul pörög – akárcsak az egész országban.

 

Felújított lakással jók vagyunk a piacon

Meglepően kevés a jó állapotban levő otthon a hazai ingatlanpiacon, így az eladó példányok közt is kisebbségben vannak. Sokat nyerhetünk azzal, ha beruházunk egy felújításba.

Közepes vagy még rosszabb a kínálat ötöde

A hazai ingatlanok jelentős része – 80 százaléka – az elmúlt tíz évben csak festésen esett át, burkolatcsere vagy tatarozás már kevesebb, mint 50 százaléknál történt. Az olyan komolyabb beruházások, mint a fűtésrendszer felújítása ritkaságszámba mennek – derül ki a KSH tanulmányából. A legtöbb otthon meglehetősen lelakott, és ez az eladó ingatlanoknál is megjelenik, még akkor is, ha általában inkább a jobb állapotú lakásokat kínálják eladásra.

Az elmúlt tíz év adatai szerint a meghirdetett lakások 44 százaléka volt jó állapotú, azaz azonnal költözhető. Újszerűnek mondott 20 százalék, közepes állapotú 11, felújítandó 7-8 százalék volt. (Megjegyzendő: mindez az eladó fél megítélése alapján, akinek érdeke inkább szépíteni a helyzetet.) Azaz, ha lakást, házat keresünk, nagy eséllyel költenünk kell rá a vétel után.

A legjobb állapotban a budapesti ingatlanok vannak, itt 49 százaléka az ingatlanpiacra kikerült otthonoknak jó állapotú. A falvakban viszont átlagosan már minden negyedik eladó porta közepes vagy rossz állapotú. Ami sok esetben azt jelenti, könnyebb lebontani, mert felújítani.

A most bekerülő újépítésű ingatlanok javítanak a képen

Az utóbbi időszakban sok újépítésű otthon került a piacra, főleg Nyugat-Magyarországon lehet ezek közül válogatni, ahol sokkal jobb a lakások állaga, mint az országban átlagosan. Az utóbbi egy-két évben felpörgött a társasház építések száma, így összességében is nőtt a kitűnő állapotú lakások aránya az ingatlanpiacon. Már csak a most jellemző  anyag- és munkaerőhiány okozta műszaki problémákkal kell számolni a friss építéseknél. 

A piacon a legtöbben azokat a vételi lehetőségeket keresik, ahol nem kell pluszban időt, pénzt szánni a felújításra, így a szakértők javasolják a tulajdonosoknak, fektessenek be az ingatlanba eladás előtt. Akár két hét alatt vevőt találunk egy olyan lakással, ahol nem kell falakat kiverni, negyven éves szőnyegpadlót felszedni. Akár hitel felvétellel érdemes szépíteni a meglevő lakáson, mert a jó állapotú szegmensbe való átkerüléssel sokkal több érdeklődőt vonz majd az ingatlan.

A kedvező feltételekkel felvehető kölcsönök is közrejátszanak, hogy – az ingatlanos cégek névtelenül adott véleménye szerint – a tulajdonosok körében egyre többen gondolkodnak felújításban.

pexels-photo-280232
Ezt nem lesz nehéz eladni

Egy hónap alatt elviszik a lakásokat Budapesten

Könnyedén lehet egy budapesti ingatlant értékesíteni jelenleg a fővárosban egy-két hónap alatt, de akár két héten belül is találunk vevőt. Az ingatlanpiac megállíthatatlanul pörög.

Visszaesés még nagyítóval sem látható

Hosszú ideje várják a szakértők és az érintettek, hogy – a hihetetlen mértékű emelkedés után – csökkenjen az érdeklődés az ingatlanok iránt, és lejjebb szálljanak az árak. Jelenleg semmi nem mutat arra, hogy lassulna a piac. Remek helyzetben vannak a tulajdonosok, könnyen találnak vevőt, főleg ha a legkeresettebb szegmensbe tartozik az eladásra kínált ingatlan.

Átlagosan egy vagy két hónap alatt talál gazdára egy lakás, de nem boszorkányság két hét alatt eljutni a szerződéskötés küszöbére a jelenlegi piacon.

A legfontosabb, hogy sikerüljön jól beárazni a lakást vagy házat. Vagyis se mi nem járjunk rosszul, se aránytalanul sokat ne kérjünk az ingatlanért, amivel elkedvetleníthetjük a vásárlókat. Ha ebbe ‘beletalál’ az eladó fél, ha nem rugaszkodik el a piaci áraktól, nagy érdeklődésre számíthat.

Az ingatlan továbbra is álombefektetés

Mindez egyértelműen arra mutat, hogy a ‘lakhatási’ célú vásárlások mellett pörögnek a spekulációs célú vételek. Jelenleg az ingatlan tűnik olyan stabil és jól jövedelmező befektetésnek, amire megéri áldozni, mégha az árak a magasba is szöktek. Nem véletlen, hogy sokan lakáshitel vagy LTP igénybevételével fektetnek ilyen vásárlásba.

A legkeresettebbek – azt lehet mondani, hagyományosan – a társasházi lakások, de most a panellakásokat is nagyon veszik. A két szobás, amerikai konyhás típus a jolly joker, ezt a relatíve kicsi lakás típust sokan keresik. Ezek jó befektetések is egyben, mivel mindig divatosak lesznek, és könnyű lesz eladni őket, ha egyszer pénzt szeretnénk csinálni a megvásárolt ingatlanból.

Az árak felpörgése miatt az ingatlankereskedők azt tapasztalják, hogy az átlagvevő egyre kijjebb keres egyre kisebb lakást. Ebből fakad, hogy a kistelepülések forgalma egyre élénkebb.

 

Kiadásra venne lakást? Amit érdemes átgondolni

Rengeteg tényező hajtja most az ingatlanpiacot, 2017 őszén. Az erősödő fizetések, az alternatív befektetési lehetőségek csekély száma, a turizmus pörgése a fővárosban, a hatalmas kereslet az albérletekre. Nagy üzlet a kiadás, de kérdés, meddig marad ez így.

Meddig tart az aranykor?

Vajon igaz-e ezen a téren is a tőzsdei anekdota, hogy akkor kell kiszállni a piacról, amikor már a háziasszonyok is részvényt vesznek? Ha mindenki ingatlan vételen töri a fejét, akkor lassan eljön a hanyatlás időszaka?

Ami biztos: a csúcson levő érdeklődés egyelőre csak az ingatlanárakat tartja fenn a magasban, hogy mi lesz egy vagy két év múlva – azaz emelkedés vagy esés -, azt valójában senki sem tudja.

aranytojást tojó lakás

(kép forrás: kp.hu)

Mit érdemes figyelembe vennünk, ha most akár hitelfelvétel segítségével, be szeretnénk lépni a lakáskiadási piacra?

Jó tudni, hogy sok a befektetési célból megvett lakás, ám ezeknek nagy része nincs kiadva, mivel nem tudnak, akarnak ezzel tulajdonosaik foglalkozni. Így sok ingatlan van parlagon, a maradékért magas árat kérhetnek a tulajdonosok a bérlőktől.

Nyerni akarunk a kiadáson? Gondoljuk át az alábbiakat

Ne adjuk ki az ingatlanunkat az első lehetséges jelentkezőnek. Minden téren biztosítsuk be magunkat károk, ki nem költözések, rezsi nem fizetések ellen.

Gyakorlott főbérlők például a rezsi csekkeket maguk kezelik, és maguk szedik be rá a pénzt a bérlőtől, amivel elkerülhetik a felhalmozódó közmű tartozásokat. Senkire sincs ráírva, megtanította-e az anyukája, rendesen fizesse be a csekkeket. Egy tündéri egyetemista lány is lehet ezen a téren gondatlan és hanyag.

Ha több ingatlanunk van, több tennivalónk is lesz. Főleg a rövidtávú lakáskiadás ad annyi teendőt, hogy az egy rendes állás mellé alig fér be. Minden kiköltöző után takarítani kell, az érkezők minden kérését kezelni, méghozzá professzionálisan – és sorolhatnánk.

Ha lakást adunk ki, helyben kell lennünk, vagy valakit meg kell bízni azzal, hogy a közelben legyen, és kezelje az esetleges problémákat.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak bevétel csökkentő tényezők, úgymint adó, vagy éppen a javítások, felújítások.

Ha minderre készen vagyunk, nem fog kellemetlen meglepetés fog érni!

Ki tudja megmondani, mennyit ér a lakásom?

Amikor arra kerül a sor, hogy eladjuk az ingatlanunkat, a hirdetés megfogalmazása előtt nagyon fontos, hogy ne hasraütésre adjuk meg a kínálati árat.

Hatalmas árkülönbségek körzetenként

A lakás értékét egyrészt az ingatlan állapota, másrészt az adott kerület, azon belül a környék határozza meg. De még egy utca végén is lehetnek merőben mások az árak, mint az utca elején. Nagyon sokat tud érni egy jól csengő utcanév (nem véletlen, hogy néha még az utcával kapcsolatban  is csalnak a hirdetésben, hogy odacsalogassák a helyszínre a vevőt).

Emellett természetesen a lakás nagysága számít: azaz a kínálati ár kialakításához felszorozzuk az adott környék jellemző négyzetméterárat a négyzetméterek számával.

Ezeket az árakat érdemes ismernünk akkor is, ha – akár lakástakarék pénztár vagy hitel segítségével – jövendő otthonunkat vásároljuk meg

Milyen forrásból tudható, mennyi egy ingatlan négyzetméterára?

A legtöbb adattal a NAV rendelkezik, az ő adatbázisukat sok elemzéshez használják. A már megtörtént adásvételek információi beérkeznek hozzájuk, ám amikorra ezekből az adatokból statisztikai számításokat hoznak ki, az az ingatlanpiac szempontjából hosszú idő is lehet. A legértékesebbek a legfrissebb, egy-két hónapos információk lennének.

A leginkább naprakész adatok az épp kinn levő hirdetésekben vannak. A kínálati oldalt elemezve – amit egy-két nagyobb ingatlanportált átnézve mi is megtehetünk – magunk is juthatunk következtetésekhez.

Ám ezek nem azok az árak, amin a lakások elkelnek, hanem azoknál magasabbak. A Belvárosban például lényegesen drágábban kínálják az ingatlanokat, mint amennyit a vevők adnak érte.

A legértékesebb budapesti kerületekben a hirdetések árain akár négyzetméterenként 100 ezer forint plusz van ahhoz képest, amennyiért átlagosan megveszik itt a lakásokat. Nem érdemes számításba venni a négyzetméterár átlag számításnál a hirdetések közt megbújó luxusapartamanokat sem.

Sokat segíthet még egy nagyobb ingatlan iroda adatbázisa, ám ez is csak részinformációkat tartalmaz az átlagos árakról, hiszen az összes vétel adatait nem ismerik, csak amiket ők kötöttek. Akár veszünk, akár eladunk, nem könnyű tehát képbe kerülni a reális árakkal.

 

Előnyös adózás változás várható a lakáskiadóknak

Ha azon gondolkodunk, vásároljunk-e befektetési céllal ingatlant, és rendelkezünk tőkével, vagy készek vagyunk lakáshitelbe beszállni – a válasz határozott igen. Hamarosan ugyanis sokkal jobban megéri majd lakással rendelkezni, és azt kiadni, mint eddig.

A hosszútávú kiadás mentesül egy járuléktól

Friss hír, hogy egy május 3-i bejelentés szerint 2018-tól megszűnik az ingatlan-bérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulás (EHO), ami kedvezőbbé teszi a főbérlők anyagi kondícióját.
Sokáig szürke zóna volt a lakáskiadás, de az adóhivatal arra törekedett, hogy szabályozottabb legyen ez a szegmens. Mind a rövid, mind a hosszútávú kiadás adókötelessé vált – nemcsak papíron -, a pár napos apartmanok menedzselőit az Airbnb felületén is ellenőrizte a NAV. A terület hazai szabályozottsága még mindig relatív, tőlünk nyugatabbra sok országban, így Angliában, Németországban csak ügynökségen keresztül, a hatóságoknak történő bejelentéssel lehet hosszabb szerződést kötni.

A papírmunka is egyszerűsödik

Kedvezőbb lesz ezentúl mindkét tevékenység a tulajdonosoknak, mivel komoly adminisztráció és pénz megtakarítást tesz lehetővé a most bejelentett rendelet.

2018-tól a jelenlegi egy ingatlan helyett már háromig választható a tételes átalányadó, amely nem kis megtakarítást jelent.

A fizetendő adó a szállás-szolgáltatáson szobánként mindössze 38 400 forint évente, akár hosszú időre, akár napokra adjuk ki az ingatlant. A NAV ettől bevétel-növekedést remél, hiszen a kisebb adóterhet nem éri meg eltitkolni. Azaz akár három lakásban is fogadhatunk Airbnb-vendégeket, vagy albérlőket. Biztos, inflációval együtt növekedő, stabil bevételt jelent mindez, főleg olyan környékeken, ahol prosperál a turizmus, vagy felsőoktatási intézmény van. Aki ilyen városrészben vesz ingatlant, az garantált jövedelemmel számolhat.
A hosszú távú bérbeadókat emellett még érinti az a fent említett változtatás, hogy nem kell az évi egymillió forintos bevétel után 14 % EHO-t fizetniük, csak a SZJA-t.
Megemlíthető még, hogy a jelenlegi bérleti díjak az egekben vannak, hatalmasat lehet ezen a téren ‘kaszálni’, de mivel a kereslet nem tud lépést tartani a túl soká fennálló túl magas díjakkal, enyhe csökkenés prognosztizálható.

Mennyire körültekintően vásárolunk ingatlant?

Vajon mennyi idő alatt döntünk arról, hogy megvásároljunk egy lakást vagy házat? Egy angol felmérés szerint, amit a kiszamolo.hu idéz, 27 perc alatt jutunk egy ingatlan esetében az ajtón való belépéstől kezdve arra, hogy ezt bizony megvesszük. Ezt a kevesebb mint fél órát azonban átlagosan 75 órányi lakáskeresésre fordított idő, és 8 ingatlan korábban történő megtekintése előzi meg. A felmérésben megkérdezettek csaknem fele azonnal tudta, amint körülnézett, hogy ez lesz a jövendő otthona, a válaszadók közel negyede pedig 10 perc alatt döntött.

(Ezt a sorok írója is megerősítheti, akinek a lakását átlag 15 perc után meg akarták venni a vevők.)

Jó hangulat, és csak semmi kapkodás (forrás: thebalance.com)
Jó hangulat, és csak semmi kapkodás
(forrás: thebalance.com)

20 perc alatt döntünk több millió forintról

Ugyanígy nem gondolkodnak sokat akkor sem a vevők, ha lakáshitelről döntenek, az ajánlat megismerése után 20 perccel már rábólintanak a szerződésre. A brit felmérés szerint egy – lényegesen olcsóbb – ülőgarnitúráról 88 perc gondolkodás után döntenek az emberek.

Az otthon kiválasztása valóban nem kis részt érzelmi kérdés, amint belépünk, látjuk a fényviszonyokat, a lakásbeosztást, a bútorozottságot; érezzük az atmoszférát. Ám ha pár perc alatt mondunk igent – amit általában támogat az eladó és netán az ingatlanos azzal, hogy sűrűn említi a nagy tömegű érdeklődőt – lehet, hogy sok lényeges információt figyelmen kívül hagyunk.

Fontos lehet például az ingatlan környéke, hogy mi található meg a környéken és mi nem, milyen építkezések, fejlesztések várhatók. Nem kizárt, hogy teljesen más benyomást tenne ránk az adott lakás vagy ház este, vagy éppen hétvégén.

Még a lapostetőre is fel kell menni vizsgálódni

A fűtés, a vízvezetékek kora és állapota – és hosszan lehet folytatni a sort – szintén megér egy részletesebb ismerkedést.

Amennyiben mi nem vagyunk szakemberek, ha nem viszünk építészt, építőmérnököt vagy legalább egy jó műszaki szakembert a ‘bejárásra’, mondhatni vakon tapogatózunk.

A saját igényeinket is érdemes végiggondolni: valóban ennyi szobára van szükségünk, nem lenne elég kevesebb? Valóban elférünk majd a konyhában, ha esetleg bővül a család? Valóban jó lesz az, ha a társasházban nem lehet kutyát tartani? Valóban használni fogunk egy forgalmas útra néző erkélyt?

Akár saját tőkéből, akár hitelfelvétellel történik a lakásvásárlás, szánjunk rá elegendő időt, hogy jövendő otthonunkat majd tényleg szeressük.

Már a nyaralók piaca is pörög

Határozottan jó üzlet hétvégi házat, nyaralót venni, megnőtt az érdeklődés a frekventáltabb üdülőövezetekben az ilyen ingatlanok iránt is. Ám ha telek vásárlását tervezzük, jó tudni, a lakástakarék-pénztár és a lakáshitel másképp kezeli, illetve kezelheti a nyaralókat, mint a lakás célú ingatlanokat.

Sokan fektetnek be ingatlanba, és ez alól a nyaraló sem kivétel, épp ezért emelkedhettek meg a Balatonnál vagy a Velencei-tónál 40 százalékkal az ilyen típusú házak árai egy év alatt. Itt is egy zárt piacról beszélhetünk, a legjobb környékek már be vannak építve, éppen ezért ezeken a helyeken nem várható árcsökkenés, a megvett ingatlanok őrzik vagy növelik értéküket.

balaton
A balatoni nyaraló nem olcsó vétel

(kép forrás: nonstopbalaton.hu)

Ha saját célra, vagy befektetésként vásárolnánk nyaralót, van pár tudnivaló, amivel érdemes tisztában lenni.

Az övezeti besorolása az ingatlanunknak igen fontos, mivel ez dönthet arról, mennyire beépíthető, illetve közművesíthető. Például a lakótelek 30 százalékára építkezhetünk, az üdülőteleknek viszont csak a 15 százalékára. A zártkerti besorolás még több megkötést jelent.

Ha hitelből tervezzük megvásárolni a nyaralót, olyan bankot kell találnunk, amelyik erre a célra ad kölcsönt. Fontos lehet, mi áll a tulajdoni lapon, lakóház vagy üdülő, hétvégi ház, gazdasági épület. Ez utóbbinál például lakáshitelre nem sok esélyünk van. Az ingatlannak lakhatónak kell lennie, ami annyit jelent, szobával, fürdőszobával, konyhával és állandó fűtéssel kell rendelkeznie. Emellett a nyaralónak legkevesebb 5 millió forint értékűnek kell lennie. Általában 1-2 százalékkal drágábban kapunk hitelt ilyen típusú ingatlan vásárlásra.

Ha LTP-t szeretnénk felhasználni egy telek, nyaraló megvásárlására, ennél az egyébként igen sokoldalúan felhasználható finanszírozási formánál csak akkor van erre lehetőségünk, ha a tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel.

Végül egy jó hír: az üdülőkre vonatkozó adózási szabályok enyhülnek ettől az évtől. Míg korábban a nem lakás célú ingatlan 15 évi tulajdonlás után volt adómentesen eladható, ma már 5 év után értékesíthetjük az ingatlanunkat ilyen formában. Ha 5 éven belül adunk túl rajta, akkor a nyereségünk sávosan változó adóalapjának 15 %-a az adóteher.

 

Egyre kisebbek a lakások

És egyre többe kerülnek. Immár hivatalos: történelmi rekordot döntöttek a hazai lakásárak. Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint – amely 29 ország adatait vizsgálta – a magyar ingatlanok drágultak a legnagyobb arányban  az EU-ban.

Ám mivel a forint alapú hitelek extrém olcsóak – szintén rekordot döntenek éppen, csak éppen mélységben – lakásra szert tenni tulajdonképpen nem sokkal nehezebb, mint korábban.

Még sosem érte meg ennyire lakáshitelt felvenni

A bankok ajánlatai közt a rövid kamatperiódusú új lakáshitelek átlagkamata 3,7 százalék alá esett. Szinte kockázatmentes, 5-10 évig rögzített kamatozású hitelt is lehet kapni 6,1 százalékra.

A nemzetközi összehasonlítás szerint nálunk kúsztak leginkább felfelé az árak a múlt év utolsó negyedévében. Azaz az előrejelzések, amelyek ősztől megtorpanást jósoltak, nem igazolódtak be, az áremelkedés folytatódott. Lettország és Bulgária közelít csak meg minket a növekedésben.

Ha azonban 2010 óta nézzük a növekedést, nem mi vagyunk a legjobban dráguló piac, Észtországban például 67 százalékkal ugrottak meg a lakásárak. Nálunk összességében 20 százalékot mentek felfele az árak hat év viszonylatában.

Az, hogy az utóbbi évben érzékelünk egy szinte irreálisnak tűnő drágulást, annak is köszönhető, hogy 2014-ben komoly mélységben voltak az árak.

További csúcsdöntögetés ingatlan téren, hogy a nominális árszint is rekordot döntött az OTP elemzése szerint. Vagyis még sose voltak ilyen magasan a hazai ingatlanárak. Az ok a szűkös kínálat eladási oldalon, és hogy a lakás az egyetlen stabil hasznot hozó, biztonságos befektetés jelenleg.

Budapesten egymillió is lehet egy négyzetméter

Mint minden téren, itt is nagy eltérések figyelhetőek meg az országon belül. Budapesten 5 millió forint alatt már lehetetlen lakást találni, a 10 millió alattiaknak eléggé mások lettek a jellemzőik – rosszabb állag, kevesebb négyzetméter – mint korábban. Ötödannyiba kerülnek viszont az ingatlanok Nógrád megyében.

Jelenleg a legdrágább az otthonteremtés vidéken Kecskeméten, Veszprémben és Debrecenben.

otthon
amerikai doboz-otthon

(forrás: homeadore.com)

Nem csoda, hogy minél kisebb alapterületen, minél több szobát keresnek a vásárlók. Az új lakások egyre kisebbek. Átlagosan az újépítésű otthonok szerényebbek, mint akár egy évvel korábban. Idén januárban az országos adatok szerint 75 négyzetméter volt az átlagméret, szemben az egy évvel korábbi 79 négyzetméterrel. A budapesti újlakás-kínálatban pedig 86 négyzetméterről 78 négyzetméterre csökkent az átlagméret.