Bankkártyás online fizetés – szigorítás szeptembertől

Szeptember 14-től az EU-ban más szabályok fognak a kártyahasználatra vonatkozni a netes vásárlásoknál. A cél, hogy a visszaélések nehezebbek legyenek azoknak, akik más kártyáját próbálják használni.

Minden adat kéznél van

Ha elhagyjuk a bankkártyánkat vagy ellopják, akkor ma könnyen levásárolhatják a rajta levő összeget a neten. Ugyanis ha rajta van a biztonsági kód és az illető tudja a nevünket – például családtag, ismerős – akkor ennek semmi akadálya nincs. A kártya felülete ugyanis tele van mindazokkal az adatokkal, amelyekkel már indulhat is a költekezés a számlánkról

Az Unióban ezt innentől szigorítják, ugyanis csak akkor lehet majd pénzt költeni a kártyáról, ha egy egyéni biztonsági kóddal azonosítja magát a felhasználó. (Ha viszont nem EU-s oldalra megyünk rá, például, hogy az idehaza legismertebbeket említsük, az AliExpress.com-ra vagy az Amazon.com-ra, akkor erre továbbra sincs szükség.) 

A felhasználónak is lesz tennivalója

Az azonosítás formája – SMS, beolvasható színes vizuális kód, QR-kód – bankonként különbözik majd. Ezt aktiválni kell majd, például az adott pénzintézet online felületén. 

Az európai webshopokban és más online fizetős helyeken tehát nem fognak visszaélni a kártyánkkal, bár lesz, ahol ezt megtehetik. Mint korábban írtuk, ez ellen például virtuális kártyával védekezhetünk.

Az online fizetés letiltása jó megoldás

Ha netán ellopják a bankkártyánkat vagy elveszítjük, akkor az első dolgunk legyen az, hogy letiltatjuk. A napi bevásárlást és készpénz felvétel limitet pedig állítsuk nullára, ezzel használhatatlanná tesszük a plasztik lapocskát. 

Ha viszont megtaláljuk a kártyát, mert például kiderül, hogy a strandfelszerelésünk közé csúszott nyaralás közben vagy bármi egyéb módon csak időlegesen szakadtunk el tőle, akkor azonnal jelentsük ezt is be. Ha tovább használjuk a letiltatott kártyánkat anélkül, hogy értesítenénk a bankot, akkor még feketelistára is kerülhetünk a KHR (BAR) listán. 

 

Gondtalan nyaralás, okos ötletekkel

Valutaváltás, pénzfelvétel, vagy bankkártya használat? – ez a külföldi nyaralás előtt gyakran felmerülő kérdés. Ha tisztában vagyunk az alapfogalmakkal és az aktuális helyzettel valuta fronton, egész biztosan jól jövünk ki pénzügyileg a vakációból.

Eladási ár, vételi ár

A pénzváltóknál, ahol a forintunkat valutára cseréljük, eladási ár és vételi ár is fel van tüntetve. Ezek a pénzváltó szemszögéből megfogalmazott árak: eladási ár, amin ő eladja nekünk, vételi, amin ő megveszi tőlünk az eurót, kunát, jüant. Nem véletlenül az előbbi magasabb, mint az utóbbi.

Középárfolyam

Ezt a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, e fölé lövik be az eladási áraikat a pénzváltók, alá pedig a vételit.

Érdemes megismerkedni a középárfolyammal, és megnézni néhány pénzváltót, mielőtt beváltjuk a forintunkat, nehogy túl drágán vásároljunk.

Mennyi pénzt váltsunk, vigyünk magunkkal egy nyaralásra?

Ezt tollal, papíron a konyhaasztalon is kiszámíthatjuk, figyelembe véve az igényeinket, a tervezett programot. Ma már szinte mindennek utána lehet nézni az interneten, utazási blogokon odáig menően, mennyibe kerül egy bizonyos mexikói partszakaszon a robogóbérlés. Ha pedig rákeresünk egy ‘holiday budget calculator’ oldalra a neten, azzal is ki tudjuk számolni, mennyibe fog ott helyben kerülni a kiruccanás.

nyaralas
Ne csak nyaralás alatt legyünk vidámak, utána is

(forrás: pinterest)

Kössünk-e utazási biztosítást?

Köthetünk, de emellett van egy igen jó megoldás, amit kevesen használnak.

Pénzfelvétel és fizetés kártyával

Ha kártyával fizetünk külföldön, például egy kávézóban, az a szolgáltatót terheli, tehát nekünk ez nem plusz költség.

Ha viszont automatából (ATM-ből) veszünk fel pénzt, annak csaknem mindig tranzakciós díja van, ami általában 1500-2000 forint közé esik. Ez a díj pénzintézetenként, kártyánként változó,  így ennek érdemes utánanézni indulás előtt vagy akár alatt, de feltétlenül még mielőtt a zöld gombot megnyomnánk az ATM billentyűzetén. A bank így nem feltétlenül a legjobb váltással, a napi árfolyamon fogja a forintunkat az adott valutára cserélni.

A helyi elfogadó bankok egyébként korlátozzák az idegen bankkártyákkal való pénzfelvételt, egy limitált összeget tudunk majd alkalmanként felvenni automatából. Erről a bankunknál kaphatunk információt, és ha úgy ítéljük meg, alacsony a pénzfelvételi, illetve napi limitünk, emeltessük meg.

Emellett vegyük figyelembe, ha csak magyarországi,  helyi bank úgynevezett bank védjegye van a kártyánkon és az például nem VISA kártya, nem fogjuk tudni külföldi pénzfelvételre használni.

Még egy apróság, Európán kívül, ha nem dombornyomott, hanem sima a kártyánk, gondunk akadhat a használatával, erről érdeklődjünk előzetesen.

Ha nagyon biztosra akarunk menni, írjuk fel a kártyaszámot és a bankunk telefonszámát, hogy elvesztés esetén azonnal letilthassuk a kártyát. Még az is előfordulhat, ha sokat utazunk nyaralás alatt, a bankunk – amely monitorozza a kártyák “viselkedését” -, gyanúsnak találja az országok közti cikázást, és letiltja a használatot. Épp ezért a legbiztosabb, ha előre értesítjük erről a pénzintézetet.