Mi legyen az első lépés, ha hitelt akarsz felvenni?

Elsőként a havi jövedelmed és a lehetséges törlesztőt kell kitalálni? Az online kalkulátorokat kell előkeresni? A rokonokat hívogatni, ki szeretné zálogba adni az ingatlanát? Nem, az első lépés, hogy utánanézzünk, egész biztosan ad-e a bank hitelt.

Tudtunk nélkül is lehetünk a negatív BAR listán

A bankkölcsönök felvételéből ugyanis ki van zárva az, aki rajta van a KHR, avagy korábbi és ismert nevén BAR listán. A Központi Hitelinformációs Rendszert a pénzintézetek tartják fenn, és mindazok rajta vannak, akiknek ‘gondjaik adódtak’ a banki termékek használatával, a hitelek visszafizetésével.

Arról pedig, hogy valamelyik cég felvezetett minket a negatív BAR avagy KHR listára, nem fognak nekünk táviratot küldeni. Vagyis tiltólistásak lehetünk anélkül, hogy tudnánk, ha nem tudatosult, hogy valamilyen hibát követtünk el, vagy már el is felejtettük. Akár kezességvállalás esetén is felkerülhetünk a megbízhatatlan ügyfelek listájára. Ebben az esetben megpróbálhatunk hitelért folyamodni és belevágni a sok munkával járó hiteligénylésbe – esélytelenül.

Szembesüljünk a valósággal
Szembesüljünk a valósággal

Nem kérdezik, mi az oka az aktív státusznak

Ha fenn vagyunk a feketelistán, akkor kérdés, aktív vagy passzív a státuszunk. Az aktív státusz annak jár, aki 90 napot meghaladó, a minimálbérnél magasabb összegű lejárt tartozást halmoz fel. Amíg aktív státuszban vagyunk, nem fogunk hitelt kapni. A megoldás a tartozás visszafizetése, vagy a fedezet elárverezése, a futamidő meghosszabbítása lehet.

A passzív státusz az aktív státusz lejártát követő időszak. Ez legfeljebb egy évig tart, utána a problémás ügyfél törlődik a listáról, és nem marad nyoma annak, hogy KHR-listás volt. Passzív státuszban esélyünk van hitelt kapni, például adóstársként, de jóval rosszabb feltételekkel juthatunk pénzhez, mintha tiszta lenne a hitelmúltunk.

Épp ezért nagyon fontos a pontos törlesztés; ha úgy érezzük, adósságspirálba kerülünk, például hitelkiváltással vagy adósság rendezéssel kereshetünk számunkra megfizethetőbb kölcsönt.

 

Betörésbiztos ingatlant venne?

Nemrég nyilvánosságra hozták az ingatlanpiaccal összepárosított bűnözés-térképet, így – ha a mostani, még kedvező lakáshitelekkel vagy LTP-vel – tervez vásárlást, utánanézhet, mekkora a bűnözési ráta a megtekintett ingatlanok környékén.

Magas áron sem veszünk sérthetetlen ingatlant

Az OTP Ingatlancsoport fejlesztésében készült térképen nemcsak a környék veszélyessége van feltüntetve, hanem az egyes körzetek 2017-es lakás árai is. (Amelyek ma már talán nem annyira relevánsak, hiszen egy év távlatában is sokat változtak az árak.)

A térképről kiderülhet, korrelálnak-e az árak a veszélyességi szinttel, azaz a ‘súlyosabb’ környékek olcsóbbak-e?

Érdekes módon az derült ki, 2017-ben a legtöbb bűncselekmény a XIII. kerületben történt. Ami elég meglepő, hiszen – főleg belsőbb részei – nem tűnnek Harlemnek. Ám a XIII. kerület kiterjedt mérete (13,4 négyzetkilométer) miatt is győzhetett.

Ugyanekkor ez a kerület kimondottan drágának számít, félmillió forintot megközelítő átlagos négyzetméter árral. Mielőtt elgondolkodnánk, milyen veszélynek tesszük ki magunkat sok pénzért, megjegyzendő: a Pozsonyi út-Szent István park ár tekintetében országos rekordokat döntő környéke erősen megemeli az egész kerület átlagos ingatlan árát.

Rózsadombon jól jön a hengerzár

A második legnagyobb bűnözési ráta Miskolcot jellemzi. Az egykori iparvárosban jóval szerényebbek az árak, 2017-ben 135 ezer forint volt a lakások egy négyzetmétere. Csaknem négyszer akkora ingatlant lehet itt ugyanannyi pénzből venni, mint az első helyezett Újlipótváros-Angyalföld körzetében.

Veszélyes környék Erzsébetváros, főleg testi sértések terén toplistás, itt a lakásárak erős emelkedésnek indultak – ám aki a bulinegyedben vásárol, inkább befektet és magánhotelt nyit, mint ideköltözik.

Ha lakásvétel, a betörések száma lehet a legérdekesebb. Ezen a téren a II. kerületben volt a legtöbb eset 2017-ben – ahol 571 ezer forint egy négyzetméter -, ezt követte Újbuda, Zugló, és Kecskemét. A II. kerületbe járnak a legtöbben autót is lopni, ám a vevőket ez nem riasztja el, az ingatlanpiac ebben a budai kerületben megingathatatlanul pörög – akárcsak az egész országban.

 

Lakástakarék felhasználása azonnal?

Az egyik legelőnyösebb megtakarítási forma ma a hazai piacon a lakástakarék pénztár, az viszont sokakat megtorpanásra késztet, hogy csak legkevesebb 4 év múlva lehet a takarékban gyűlő összeghez hozzáférni. Ám sürgős esetben előre is megigényelhető a pénz.

Lakástakarék – időben kell elkezdeni

Tulajdonképpen mindenkinek azt lehetne tanácsolni, ha még nincs LTP szerződése, azonnal indítson egyet, de inkább többet a családban. Havi 20 ezer forint befizetése nem boszorkányság, és a 30 százalékos állami támogatást lakáscélra egész biztos fel tudjuk használni 4, 5, 8, 10 év múlva. Hiszen ebből felújítás, bővítés, vásárlás éppúgy fedezhető, mint bármilyen ingatlanban maradó, oda beszerelt bútor, tartozék megvétele.

Új világítás LTP-ből fedezve?
Új világítás LTP-ből fedezve?

Klímaberendezéstől az öntözőrendszerig, sőt internet beszerelésig bármire költhetjük az állami támogatással megnövelt megtakarítást, de a lehetőségek még ennél is jóval tágabbak.

Ám ha épp most kellene lakáscélra pénz, és nem áll rendelkezésre egy minimum 4 éve futó LTP (plusz két vagy három hónap kiutalási időszak), akkor ez nem annyira jó lehetőség. Vagy mégis?

Áthidaló megoldás

Akár a számlanyitást követően hozzáférhetünk a szerződésben meghatározott végösszeghez, ha áthidaló kölcsönt veszünk fel. Például egy 4 éves (48 hónapos) szerződéssel – ha a maximális összeget fizetjük be – 2,8 millió forinthoz férünk hozzá.

Ennek a megoldásnak a sajátossága, hogy 2 szakaszból fog állni a befizetés: áthidaló kölcsön és lakáskölcsön szakaszból. Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy 48 hónapig fizeti az ügyfél a megtakarítási részt és az áthidaló kölcsön kamatát, majd a kiutalási időszak alatt csak az utóbbit. Továbbá 48 hónapig a hitelből fennmaradó összeget kell törleszteni.

Nagyon kedvező THM-et szeretnénk? Érdemes több LTP-t indítani egyszerre, csak egy áthidaló kölcsönnel, és az állami támogatás ‘megtámogatja’ a kölcsön befizetését. Sokkal jobban járunk összességében, mint egy hagyományos hitellel.

Visszatér a korábbi magas ÁFA a lakásépítéseknél

Komoly drágulást és még jópár nehezen előrejelezhető változást hozhat a friss bejelentés, miszerint valóban növekszik 2020 elejétől az 5 százalékos lakásáfa. Mit kell minderről tudni?

Egyáltalán kire vonatkozik ez az ÁFA?

Az új lakások építéséhez kapcsolódó adóteherről van szó, amely 2016-tól meglehetősen váratlanul lecsökkent 27-ről 5 százalékra. Ezáltal jobban megérte társasház építésbe belefogni és vevőként abba beszállni.

Ennek nyomán be is indultak a fejlesztések, felfutott a hiteligénylések és a lakástakarék szerződések száma, mivel a csökkenő terhek nyomán aránylag jó ajánlatokat tudtak adni az építtető cégek a vásárlóknak.

A gondok 2017-ben ütötték fel a fejüket, mikor Varga Mihály miniszter bejelentette, hogy 2020-tól várhatóan változni fog az 5 százalékos ÁFA.

Az érintettek már ekkor elkezdhettek azon gondolkodni, a költségnövekedést ki fogja ‘benyelni’ ott, ahol már folyamatban van az építkezés. A társasházi lakások építése legkevesebb másfél évig tart, így már 2017-ben léteztek olyan projektek, amelyeknél feltételezni lehetett, a befejezés átcsúszhat 2020 január 1 utánra. 2018 júniusában kiderült, hogy 21 százalékkal növekedik a lakásáfa.

Ki viselje tehát a plusz terhet?

A lakásfejlesztésekhez kötődő adásvételi szerződések eltérnek ebben. Ha a fejlesztő a nettó értékre szerződik, ahogy ez az utóbbi időben terjedő gyakorlat kezdett lenni, az ÁFA kifizetése a vevő térfelére kerül.

Hogy lehet megoldani ezt a helyzetet, ha már megkezdett építési projektben vagyunk benne? Főleg, ha lakáshitelt vett fel a vevő, hogy kifizethesse jövendő otthonát – ami sokkal többe fog kerülni?

A legjobb megoldás 2019 végéig eljutni az átadásig. Ha ez nem sikerül, több helyen azt tervezik, hogy a bank hamarabb egy számlára teszi a hitelezendő összeget, és a fejlesztő még a 2020 előtti áron adja el a vevőnek a lakást. Azaz a használatbevételt és albetétesítést nem várják meg az ügylettel, kölcsönösen megúszva a 27 százalékos ÁFÁ-t.

A szakaszos hitel folyósításnak nevezett megoldás egyébként több pénzintézetnél létezik, mások még nem indultak el ilyen hiteltermékkel.

Deviza váltás kockázatok nyaraláskor – és a megoldások

Nyáron szeretünk egy kicsit lazulni, és sokan mozdulunk ki külföldre. A jelenlegi forinthoz képest drága euro mellett a váltási opcióknál érdemes mindig a legjobb megoldást választani.

Repülőjegy vétel

Ha kinézünk egy légitársaságot és egy járatot, a foglaláskor ki kell fizetnünk a teljes vételárat. A jegyek lefoglalhatók a légitársaságok telefonos ügyfélszolgálatán vagy utazási irodán keresztül is, ezekért a lehetőségekért azonban sokszor további díjakat számítanak fel. Épp ezért a legérdemesebb a számítógép elől kártyával intézni a jegyfoglalást.

Jó hír, hogy itt az ár a teljes árat jelenti, azaz nem kell rejtett költségekre figyelnünk, mint mondjuk kerozin pótdíj. Lehetőleg pontosan és meggondoltan adjuk meg az adatokat, mert a későbbi módosítás éppúgy nem olcsó, mint az átírás.

A pihenés legyen igazi pihenés
A pihenés legyen igazi pihenés

Ha nem forintban, hanem például euróban fizetünk online, a váltásnál a kártyatársaság (pl. MasterCard) által jelzett árfolyam lesz a mérvadó. Most éppen 1-1,5%-kal a devizaközép felett váltanak, ami jobb, mint a bankok – nem túl fogyasztóbarát – hivatalos váltási árfolyama.

Ha nem euróban vagy dollárban fizetnénk – hanem mondjuk sékelben -, akkor először euróra vagy dollárra fogják átváltani az összeget, majd utána forintra. Ez megdobja a költségeket.

Szállás

A legjobban akkor járunk, ha TransferWise vagy más pénzküldő szolgáltatás segítségével fizetjük a külföldi  szállást. Ezek a cégek a forintot mindig a legjobb rátával váltják át.

Kártyával otthonról utalni a foglalót két okból sem kifizetődő: a banki árfolyam meglehetősen lehúzós, és határon át utalni szintén plusz díjjal jár. Ez a járulékos költség az utalt összeg 1-3 százalékát is kiteheti.

A jelenlegi halovány forint miatt persze érdemes volt előre fizetni a szállás díját vagy annak egy részét – mondjuk tavasszal -, mert így kevesebbet buktunk a valutaváltáson.

Készpénz váltás

Bár a legbiztonságosabb a kártya, mert ha az Eiffel torony tövében vagy az isztambuli vásárban kilopják a zsebünkből, egy perc alatt letilthatjuk, készpénzt sem árt vinni. Hiszen a jégkrémet a strandon vagy a buszjegyet a buszon zsebből fogjuk fizetni.

Megjegyzendő, a (nem deviza) kártyánkat a legkevésbé sem érdemes ATM-ből való pénz kivételre használni határon túl, kivéve vészhelyzetben, mert borsos díja van.

Amit nem fogunk megúszni, az a deviza váltóknál a minimum 0,5-1 százalékos váltási díj a devizaközéphez képest, és a 0,3 százalékos tranzakciós díj.