Lakástakarék: hitelre vagy hozamra?

Lakástakarék válsztásánál érdemes számolni az LTP-vel, mivel ez egy államilag támogatott megtakarítási forma. Európában is egyedülálló, hogy az állam 30 százalékkal járul hozzá a befizetett összeghez.

A lakástakarék, vagy LTP megtakarítások vagy hitelre, vagy hozamra koncentrálnak. Érdemes azt a változatot választani, ami nekünk megfelelő. Amennyiben szeretnénk hitelt felvenni a megtakarítási időszak végén, válasszuk a hitel LTP-ket, melyeknek benne van a nevében a hitel szó. Amennyiben nem szeretnénk hitelt, akkor válasszuk a hozamra koncentráló változatokat.

Lakástakarék fizetése esetén az állam is segít álmaink otthonának megszerzésében
LTP lakástakarék esetén az állam 30 százalékkal járul hozzá a befizetett összeghez

(forrás: dreamatico.com)

A hitel változatnál alacsonyabb a betéti kamat, de alacsonyabb a hitel kamat is, a hozam változatoknál pedig magasabb a betéti kamat és magasabb a hitelkamat is.

Fix hozam, fix hitel

A lakástakarékok megtakarítási futamidejétől függ a hozam, minél rövidebb a megtakarítási időszak, annál magasabb az EBKM (egységes betéti kamatmutató). A négy éves konstrukciók kivétel nélkül 10 százalék feletti, fix hozammal kecsegtetnek. Ha azt vesszük, hogy fix hozamunk lesz, akkor a 10 éves lakástakarékok 4-5 százalékos hozama sem számít rossznak. A termékek összehasonlítása azonban nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik, állapítja meg a Pénzcentrum.

Ha csak a megtakarításokat hasonlítjuk össze és a futamidő végén felvehető fix hitellel nem kalkulálunk, akkor is három szempontot kell figyelembe venni: a futamidőt, az EBKM-et és a megtakarítás végén felvehető összeget. Válasszunk tehát körültekintően. 

Bankonként négy, öt lakástakarék verzió fut

A lakástakarékok nevében az időtáv van megnevezve, az alapján, hány évre szól a lekötés. Így például az OTP lakástakaréknál van 4, 5, 6, 8, 10 éves verzió. Annál többet vehetünk ki a végén, minél tovább “fial” a pénzünk. A futamidő mellett befolyásolja a hozamot, illetve hitelt, hogy mennyi pénzt szánunk az LTP-nkre havonta – a legkisebb összeg általában havonta 2000 Ft. A megtakarítás összege egyébként növelhető, csökkenthető, és előnye az is, hogy átruházható, örökölhető.

A szakértők azt javasolják emellett, hogy a család “adja össze” az LTP megtakarításait. Egy személynek csak egy megtakarítása lehet, de egy családon belül akár öt is összejöhet, és ezzel már szép hozam, vagy hitelösszeg teremthető meg. A felhasználások egy ingatlanra összevonhatóak, a kiutalást azt a családtag használhatja fel, akinek éppen lakással kapcsolatos kiadást kell finanszíroznia (pl. felújítás, bővítés, csere, vétel). Ez az a konstrukció, amivel mindenképpen érdemes számolni lakásvásárlás esetén – ha van elég időnk az ingatlan megvételéig.

Hogy vegyünk okosan lakást?

A szakértők tanácsait összegezve számos tippet ajánlunk, melyek segíthetnek abban, hogy előnyös feltételekkel, jó konstrukció választásával épp a számunkra legmegfelelőbb lakásba költözzünk esetlegesen a legjobb lakáshitel segítségével.

Az ingatlan vásárlásnál főleg az első lakásukat keresők bizonytalanodnak el sokszor, illetve az ingatlanfinanszírozási szakemberek már előre ismerik a rájuk jellemző tévedéseket. De a tapasztaltabbak is beleszaladhatnak egy-két bakiba. Mire figyeljünk tehát?

Keressük a tökéletest ingatlan és lakáshitel terén is

Ne becsüljük alá a lakáshitel törlesztést. Minél nagyobb önerővel rendelkezünk, annál kevesebbet kell törleszteni, így tehát – bár léteznek önerő nélküli hitelek -, a meglevő pénzösszeg induláskor nem kis előny. Gondoljunk bele, hogy akár tíz, húsz évig be kell fizetnünk azt az adott összeget, amit választottunk – döntsünk tehát körültekintően, a hitel ajánlatok minél szélesebb körének ismeretében.

Érdemes lakáshitel segítségét igénybe venni vagy inkább gyüjtögessünk?
Sokat segíthet megfontoltan választott ingatlan megvásásrlásánál jó lakáshitel

(forrás: www.prsco-ltd.co.uk)

Amikor otthont keresünk, ne inogjunk meg azon a ponton, amikor már telítődtünk az eddig látott lakásokkal. Az időspórolás nem ok arra, hogy egy ponton befejezzük a keresgélést, és az addigi, számunkra nem tökéletes ingatlanokból bökjünk rá valamelyikre. A telítődési pont az ingatlanszakemberek szerint van, akinél akár öt, másoknál több tucat lakás megtekintése után eljön. Legyünk kicsit türelmesebbek, várjunk, amíg a “hálónkba akad” a tényleg nekünk való otthon.

Olcsó húsnak híg a leve

Ez aztán nagyon igaz az ingatlanokra. Egy házat, lakást nem véletlenül kínálnak csábítóan olcsón, ha maga az ingatlan minden szempontból rendben is van, akkor is van ott valami ok, ami miatt meg akarnak szabadulni tőle piaci áron alul.

A minőséget meg kell fizetni, és ha ettől ódzkodunk, és az olcsó lakást választjuk bármi áron, akkor vagy költséges felújításnak, vagy költözésnek nézünk elébe a jövőben.

Ne vegyük készpénznek, amit az ingatlanos mond, hiszen ő kereskedőként áll a helyzethez. Ha azt mondja például, pár óráig tudja csak tartani a lakást, mert egy komoly vevővel tárgyal, akkor ezt vehetjük úgy, hogy visszamondja a leckét, amit a tapasztaltabb kollégái tanítottak neki, hogy gyorsan megköthessen egy üzletet.

A későbbi eladhatóságot is vegyük figyelembe. Jó példa a kertkapcsolatos lakás – valóban hangulatos egy aprócska kert tulajdonosának lenni, de a vásárlók többsége eleve kizárja a földszinti ingatlanokat, mivel egyszerűen sötétek. Sokáig fogjuk tehát árulni az otthonunkat, ha beleszeretünk egy nyilvánvalóan előnytelen tulajdonságokkal bíró lakásba. A kedvezőtlen belső adottságokon tudunk javítani, de a hangosan csörgő villamost arrébb telepíteni nem fogjuk.

A végleges döntés és – ha szükséges – a megfelelő hitel kiválasztása előtt járjuk be a környéket, és ismerjük meg a helyi fejlesztési terveket, hacsak nem vásárolunk lakást a szomszéd utcában.  

Végezetül pedig: ne hagyatkozzunk a megérzéseinkre. Vonjunk be minél több szakembert: a nekünk tetsző ingatlant mutassuk be például építésznek, építőmérnöknek, a hitelkonstrukcióról pedig kérdezzünk meg pénzügyi tanácsadókat, hogy mindezzel megtakaríthassunk későbbi költségeket. 

Lakástakarék – hogy találd meg a legkedvezőbbet?

Talán nem árt az alapoknál kezdeni: mi az a lakástakarék-pénztár, és miért éri meg?

Az LTP egy államilag támogatott megtakarítási forma, ahol az éves befizetésünket az állam 30%-kal megtoldja, de maximum évi 72 ezer forinttal. Ebből következik, hogy havi 20 ezer, vagy évi 240 ezer forint a befizethető maximum összeg. A havi minimum cégenként eltérő, 1000 és 5000 forint között változik.

Nem használható bármire a 30%-os állami támogatás

A nevéből is következően nem vásárolhatunk az LTP-vel megtakarított összegből egy szép piros Ferrarit, hanem kizárólag az alábbi célokra fordítható: lakásvásárlásra, építési telek vásárlására, nyugdíjasházba való beugró megvásárlására, meglévő lakáshitel elő vagy végtörlesztésére, illetve meglévő ingatlan felújítására, korszerűsítésére, bővítésére. Emellett lakáscélú lizingre is fel lehet használni a gyűjtött összeget.

Érdemes utánanézni, hogyha meglevő otthonunkat akarjuk ‘feljavítani’, akkor a lakástakarék mire használható: általában olyan dolgokra lehet költeni, amik nem vihetők el az ingatlanból. Például beásott medencére fordítható, felállított medencére nem.

medence

(forrás: kp.hu)

A LTP ajánlatokat a vonatkozó törvény szabályozza, így az ajánlatok közt nincsenek lényeges különbségek. A betéti és hitelkamatokban, illetve a futamidőben vannak eltérések a pénzintézetek ajánlatai között. 

Hogy válasszuk ki a legoptimálisabb ajánlatot?

Érdemes a kalkulációt ott kezdeni, hogy mennyi pénzt tudunk befizetni – azaz mennyiről tudunk lemondani – egy hónapban. Ha tudjuk, mekkora összegre lesz szükségünk a jövőben, akkor aszerint is kereshetünk a lehetőségek között.

Végezetül egy tipp: Egy személynek egyszerre csak egy lakás-takarékpénztári szerződése lehet, de a család minden tagjának lehet külön szerződése. Így öt fővel számolva akár 5 × 20 ezer forintot is félretehet a család havonta, és a teljes összegre jár az állami támogatás. Ez azért érdekes, mert érdemesebb a szerződések számának növelésével elérni a kívánt megtakarítási összeget, mint hosszabb ideig félretenni egy lakástakarékban, hiszen a teljes tőkére vetített hozam így lehet a legmagasabb.

Jobban is járhatnánk, ha gondosabbak lennénk

A Deloitte újonnan megjelentetett elemzése érdekes és sok esetben meglepő adatokat tett közzé a magyarok pénzügyi szokásairól. Ebből emelünk ki pár érdekességet.

A Deloitte Scale Indexe a hitelfelvétel, a fogyasztás és a megtakarítás területén is emelkedést mutatott ezév elején. Tovább javult a magyarok bizalma a pénzügyi szolgáltatókban, rég nem látott magasan van a hitelfelvételi és a megtakarítási kedv.

A hitelezést tavaly a teljes hiteldíj mutató (THM) szintek csökkenése (5,5-5,7 százalék körüli), és a hitelezési feltételek banki lazítása határozta meg, és az is szerepet játszott emellett, hogy a kölcsönök iránti kereslet is nőtt.

Átlagosan 42 hónapig törlesztünk

A magyarok 56,6 %-a egyáltalán nem képez tartalékokat. Aki viszont megtakarít, az hosszabb futamidejű hitelt választ, mint korábban, átlagosan 42 hónap a megtakarítások futamideje.

Bankoknak a felvett kölcsönöket átlagban 42 hónapig törlesztjük
Bankoknak a felvett kölcsönöket átlagban 42 hónapig törlesztjük

(forrás: centralbank.org.sz)

A jelzáloghitelek igénylésekor tízből hárman csak egy bank ajánlatát kérik ki, vagyis nem hasonlítják össze a termékeket. A képet árnyalja, hogy mára már sokan használják az online összehasonlító kalkulátorokat, ahol kiválasztják a nekik megfelelő kölcsönt vagy hitelt, majd a számukra kedvező bankban kérnek ajánlatot.

Az emberek több mint fele nem nézi meg a feltételeket

Az ügyfelek 37 százaléka egyébként nem tekinti át a feltételeket, ennek köszönhetően pedig sokan előre nem várt akadályokba ütközhetnek később.

A legtudatosabbak a jelzáloghiteleknél vagyunk, 63 százalék tudatosan választja ki ezeket a termékeket. Ezzel szemben más hiteltípusoknál a magyarok több mint fele nem is nézi meg a költségeket.

A magyar lakosság egy termékes megtakarító, vagyis csak egyfajta termékkel tesznek félre. Nagy a bizalom az állampapírokban: 2008-as szinthez képest az állampapírok aránya a megtakarítási formák közt közel duplájára nőtt.

Telket most érdemes venni, lakást később

Januárban országos átlagban 6 százalékkal nőtt a 60-150 négyzetméteres új lakások ára, jórészt a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) miatt, mutatta ki az ingatlan.com szakértője 85 ezer hirdetés összevetése után.

45 millió forint egy átlagos budapesti lakás

A fővárosban 5 százalékos volt a drágulás, így az új lakások átlagos négyzetméterára 542 ezer forintra emelkedett, egy-egy budapesti új lakás átlagára pedig 45 millió forintra nőtt.

A fővárosban 7 százalékkal 43 millió forintra nőtt az átlagos telekár, ám ezen belül – városrésztől függően – jelentős a szórás.

Győrben még jelentősebben emelkedtek a telekárak, egy-egy telekért átlagosan 14 millió forintot kértek január végén, ami 28 százalékos drágulásnak felel meg a december végi átlaghoz képest. Székesfehérváron 4 százalékkal 12 millió forintra emelkedtek az átlagos telekárak. Vannak persze olyan városok, ahol csökkenés történt: Szegeden 3 százalékkal, 12 millió forintra, Egerben pedig 5 százalékkal, 11 millió forintra mérséklődtek az építkezésre alkalmas telkek árai.

Lassulni fog a drágulási folyamat

A szakértők szerint nem érdemes folyamatosan emelkedő ívű ingatlan ár drágulásra számítani, januárban a csok miatt következett be egy árrobbanás, ez később mérséklődni fog.

Aki családi házat szeretne építeni, annak nem érdemes azonban várnia, jobb mielőbb megvásárolni a telket  – akár lakáshitel segítségével -, mert a fokozódó kereslet miatt egyre korlátozottabb lehet a kínálat.

Lakáshitellel könnyebben elérhető álmaink otthona.
Lakáshitel segítségével hamarabb beköltözhetünk álmaink otthonába.

(forrás: lakbermagazin.hu)

Az új lakás vásárlást tervezőknek viszont érdemes lehet addig kivárniuk, amíg a lakáspítési boomnak köszönhetően 10 ezres nagyságrendben jelennek meg az új lakások a piacon, mert azok mérsékelhetik az árakat vagy azok növekedését. A nagyobb kereslet a bankokat is új lakáshitel ajánlatok készítésére ösztönzi. A jelenlegi kilátások alapján azonban nem valószínű, hogy ez 2017 előtt bekövetkezik.